Édes anyanyelvünk

Az anyanyelv nagyon szép és nagyon találó kifejezés. Amikor megtanulunk beszélni, azt elsősorban anyánktól tanuljuk. És nem a magyar (vagy német, vagy kínai, stb.) "nyelvet" tanuljuk meg, mint elvont, önmagában létező valamit, hanem azt, hogy anyánk hogyan beszél. Persze közben tanulunk apánktól is, és mindenki mástól akit beszélni hallunk. De mivel a legtöbb időt anyánkkal töltjük, nyugodt szívvel hívhatjuk anyanyelvnek azt, amit megtanulunk.
Persze le kell szögezni, hogy nem nyelvet tanulunk, mert olyan, hogy nyelv, nem létezik. Beszélni tanulunk, azt tanuljuk meg, hogy hogyan tudjunk úgy beszélni, hogy azt mások megértsék. Azt tanuljuk meg, hogy a többiek hogyan nevezik a dolgokat, és milyen szabályok alkalmazásával tudják elmondani a dolgok közötti viszonyokat. Azt is megtanuljuk, hogy hiába próbálunk magunk elnevezni dolgokat és kitalálni szabályokat, azzal nem érünk semmit, mert a többiek nem fogják érteni. Szép példa erre az ikrek saját beszéde (direkt nem neveztem nyelvnek). Ők együtt találnak ki neveket és szabályokat, más nem is érti őket, mégis tudják használni, de csak egymás között. Ez is bizonyítja, hogy "nyelv" mint olyan nem létezik, csak két ember közötti beszéd. Ha nincs ikertestvérem, nem is tudok kitalálni saját "nyelvet", mert csak két ember közötti beszéd létezik. Szóval kedves nyelvész urak, tessék elfelejteni, hogy önök a nyelvet tanulmányozzák. Önök csak és kizárólag az emberek közötti beszédet tudják tanulmányozni. Mert amint nem beszél senki, a "nyelv" is megszűnik létezni.

A kenyér íze

Azt mondja a triumvirátus (ágnes asszony, kóka, gyurcsány), hogy a magánbiztosító azért jó, mert versenyt teremt, és az javítja a minőséget. Vegyük ezt alaposabban szemügyre. Vizsgáljuk meg az állítást egy példán keresztül, vegyük a kenyeret példaként. Én még emlékszem, hogy gyerekkoromban a kenyér nagyon finom volt. Pedig verseny nem volt. A kenyeret az állami kenyérgyárban készítették. Mégis olyan finom volt, hogy magában is meg lehetett enni, vajas kenyérnek pedig kifejezetten élvezetes volt. Aztán jött a rendszerváltás, a kapitalizmus, a piaci verseny, meg a szabadság, a magánpékségek. Mi lett az eredmény? A kenyér ma már szinte ehetetlen. Telerakják tartósítószerrel, mesterséges ízesítőkkel, meg ki tudja mivel. Én már abban sem vagyok biztos, hogy van-e benne liszt és tojás. Szóval a tapasztalat azt mutatja, hogy a verseny nem javítja a minőséget. A verseny arra készteti a vállalkozót, hogy a lehető legolcsóbban állítsa elő a terméket, ezért általánossá vált, hogy az élelmiszereknek egyre rosszabb a minősége, mert kispórolnak belőlük mindent. A verseny másik jellemzője, hogy a nagyhal megeszi a kicsit. Az állami cégek megszűnésével megjelentek a magánvállalkozások, de nem sokáig tudtak életben maradni, mert jöttek a multik és kisöpörték őket a piacról. Az a híres szabad piac azt eredményezi, hogy trösztök alakulnak ki, akik megfojtják a kisvállalkozásokat, és monopolizálják a piacot. Ráadásul ez a monopólium rosszabb, mint az állami, mert nincs fölötte ellenőrzés. Azt csinálnak, amit akarnak. Ezért egyre szarabb mindennek a minősége, és egyre drágább minden. Csak a profit számít. A szabad piac miatt egyre több pénzünket teszik zsebre a gazdagok, és ezt a szemünk előtt teszik: már a magyar újgazdagoknak is jachtjaik és nyaralóik vannak a földközi tengeren, palotákat építenek itthon (és ha netalán egy újságíró le akarja fényképezni, akkor ráuszítják a titkosszolgálatot). Közben mi már a számlákat se bírjuk fizetni.
Ráadásul a kisembernek egyáltalán nem olyan szabad a piac: néhány éve még 800 szál cigarettát vihettem magammal külföldre, ma már csak egy kartont.
Mindenki emlékszik még a guárgumi botrányra. A szabad piac és verseny tipikus példája: megveszik az olcsó guárgumit Indiából, és azt raknak mindenbe, valószínűleg a kenyérbe is a drága hazai liszt helyett. Megvan a profit, az meg kit érdekel, hogy szart eszünk, ami ráadásul mérgező is, és a hazai gabonatermelő meg a malomipar tönkremegy.
A szabad verseny eredménye a paprikának árult téglapor is. Az újradátumozott élelmiszerek. És még sorolhatnám.
És ne tessék azt hinni, hogy ez magyar jelenség. Ugyanez folyik mindenhol. Éljen a szabad verseny! Mi meg dögöljünk meg.
Szóval, akinek ízlik a kenyér, az nyugodtan szavazzon nemmel kilencedikén.

gyurcsány et al. szájából

A kormány holnaptól meghirdeti a nulla adó programját, és eközben pedig a kolbászból lesz a kerítés programját…

Több ezer milliárd forintot hoztunk haza Brüsszelből

Hatalmas vasútkorszerűsítési programot indítunk

Lárifári, vasútépítés, ez az igazi

Ezer milliárd forint, amelyet vasútfejlesztésre fogunk fordítani

Mert mi betartottuk, amit ígértünk

Dehogy van morális válság, itt össze-vissza beszélnek

Hazudtunk reggel éjjel meg este

Hazudtunk az elmúlt másfél évtizedben, mondtam Öszödön

Végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet, nem csináltunk semmit négy évig

Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett csinálni, mintha kormányoztunk volna

Az anyagban egyetlenegyszer nem hangzik el az MSZP kifejezés

Nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi

Nem nevez meg konkrétan politikai szereplőket

Aki a magyar szocialista párt környékén befolyásos, Gornaitól Bokrosig, Békéstől Surányiig…

A Bélától a Veres Janiig, Kis Pétertől az Ildikóig, … Szekeres Imrétől a Hillerig,

Azt gondolom, hogy amit képviselek, és amilyen vagyok, az jó ennek az országnak

…tábornokkal lényegében folyamatosan kapcsolatban vagyok, … külön és kifejezetten utasítást adtam, hogy a rendelkezésre álló valamennyi eszközzel a leghatározottabban lépjen fel

egy darabig szentül meg voltam győződve, hogy pap leszek

hiszed, hogy Jézus értünk szenvedett, hisz a szentháromságban,

első áldozó voltam, bérmálkoztam, és …

ember és isten parancsa … az úr legyen mivelünk

nem vagyok istenhívő

tudják mit emberek, maguknak nem kell csinálni semmit. Majd én megváltom Magyarországot

miért kérjek bocsánatot … melyik hazugságért?

Én pokolian hiszek abban, hogy amit csinálok, az jó az országnak

Ezt a nagyon buta és igaztalan kampányt, hogy valaki gyógyszerfelírási díjat akar bevezetni, legyen olyan kedves, vonja vissza…ön úriember, ilyet senki nem mondott… nem akarhat igaztalan módon nyerni, nem igaz vádakkal választást nyerni az nem igaz országhoz vezet

Azt állítani, hogy ezer forint lesz a vizitdíj, ez pedig nem egyszerűen sületlenség, ez meg arcátlanság. Ha az, aki tudatosan egy kampányban nem mond igazat, aki egy kampányban tudatosan hazudik, az egészen nyilvánvalóan nem szolgálhatja saját, nemesnek mondott céljait. Úgy látom és úgy hallom, hogy ebben a kampányban hazudnak…

Magyarországon az egészségügy, az biztosítási alapú, a biztosítás úgy működik, mint eddig, befizetjük a társadalombiztosításba, és amit kaptunk, mandulaműtéttől szülésig, eee, tüdőröntgentől a kéz begipszeléséig, azt a biztosító fizeti ki. Oktalan riogatni, igaztalanul riogatni, nem elegáns, nem úriemberhez méltó és nem konzervatív párthoz méltó. Cáfolom, tagadom, egyértelműen mondom, hogy nem így lesz.

Szerintem brutális őszinteség jellemzi azt, amit csinálunk, brutális őszinteség. Olyanfajta őszinteség és egyértelműség, amely ööö, amely…hogy mondjam, több, mint politikai bátorságot kíván, személyes kurázsit. És ez megvan bennünk, ezt látják.

Jelentős és érdemi átalakítás kell az egészségügynek, nem halasztható az egészségügy mély átalakítása, de van abban vitánk, az szdsz-szel, hogy a biztosítás alapú egészségügy, az az előttünk látható időszakban versengő biztosítók sokaságát jelenti-e, vagy megmarad a nemzeti összekapaszkodás, úgy hívják, hogy nemzeti kockázatközösség. Mi az utóbbit mondjuk. Azt gondoljuk, hogy ma együtt kell maradni biztosítási oldalon, mert különben el fog válni a szegények biztosítója a gazdagok biztosítójától. Ezt láttuk az egyesült államokban, ezt látjuk Svájcban. És ez nem jó.

Hiller: szerkesztő úr, akkor én most az ön szemébe nézek és a szemébe mondom: nem akarjuk a kórházakat eladni, …azt gondolom, hogy világos, egyszerűen bővített, érthető, egyenes mondatok ezek. Nem akarjuk a kórházakat eladni, világosan és egyértelműen szeretném elmondani: nem lesz a mandulaműtét drágább, nem fogjuk eladni a kórházakat, ilyen terv, ilyen elképzelés nem is volt

Kökény: még egyszer megerősítem, sem a kormány, sem a szocialista párt programjában a fizetős szolgáltatások bevezetése nem szerepel

A jövő

Tulajdonképpen sajnálom gyurcsányt, kókát és ágnes asszonyt. Milyen jövőjük lehet? A rabolt milliárdokból eltengődhetnek életük végéig egy déltengeri szigeten, de azzal a tudattal, hogy ha haza is jöhetnek, az utcára soha nem mehetnek ki anélkül, hogy le ne köpdösnék őket. Saját magukat száműzik a magyar emberek közül.

A gazdagok megtalálták az éhezés ellenszerét

Nagy jövőjük van a rovarétkeknek
Egészséges a rovardiéta mindenkinek és megoldás az éhezőknek. Komoly szakemberek hisznek abban, hogy a rovarétkeknek nagy jövőjük van; egy kis marketinggel még a városi emberek is gusztust kaphatnak rájuk.

A tücsök, a hernyó és a lárva tele van proteinnel és ásványi anyagokkal, így jelentős élelemforrásul szolgálhat - állítják a kutatók. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO, Thaiföldön tartott ülésén a résztvevők empirikus vizsgálatnak vetették alá a kérdést. Magáról a Chiang Mai-i falatozgatásról nemigen szivárogtak ki hírek, és a kóstoló részleteiről egyelőre még videót sem köröznek az interneten, de a rovardiétának 15 ország kutatóinak többsége nagy jövőt jósol. A FAO-szakemberek becslése szerint 1400 olyan rovar és hernyófaj él, amelyet ma is rendszeresen fogyasztanak Afrika, Latin-Amerika és Ázsia kilencven országában.A konferencián a kutatók részletesen beszámoltak például arról is, hogy miként fogyasztják a tücsköt és a selyemhernyót Thaiföldön, a lárvát és a szöcskét Afrikában, a hangyát pedig Dél-Amerikában. A tudósok körében elhangzott, hogy az előítéleteket le kellene győzni, és rovarfarmokat kellene létrehozni, de van, aki az éhezőknek szánt külföldi élelmiszersegélyekben csak kiegészítő táplálékként tudja elképzelni a rovarokat és porításukkal inkább kenyérféleségek, vagy sütemények elkészítéséhez tenné alkalmassá azokat. Van, aki egyenesen azt mondja, hogy a növényi kártevők megetetésével két legyet üthetnének egy csapásra.A Chiang Mai Egyetemen komoly kutató bázisa van a kérdésnek, és külön is vizsgálják a rovarfogyasztást, a begyűjtésüket, feldolgozásukat és a piacra juttatásukat. Az étkezési rovartenyésztés, mint ágazat, bevételhez juttatná a vidékieket, a befogókat, a tenyésztőket, a feldolgozásban, a szállításban és az értékesítésben dolgozókat. Felmerült, hogy korszerű csomagolástechnikával és marketing munkával a tradicionális fogyasztóktól szélesebb - különösen városi - rétegekhez is eljuthatnának, az ő számukra is csábítóvá tehetnék a rovarfogyasztást.

Szóval együnk bogarakat, miközben az EU azért fizet a gazdáknak, ha nem termelnek semmit.

Köszönjük!