Részlet Szilágyi N. Sándor Hogyan teremtsünk világot c. művéből:
Például ha nem azt mondaná, hogy: A lakosságnak fűtési gondjai vannak (3. régió), hanem azt, hogy: Nincs az embereknek mivel fűteni (2. régió). A kettő korántsem ugyanaz. Tudniillik a “lakosság” nem tud megfagyni, de az emberek igen, ha nem teszünk róla most rögtön. Sietni kell hát vele, hogy legyen tüzelőjük. Ha a “lakosságnak” “gondjai vannak”, sajnáljuk ugyan (vagy legalábbis az illem kedvéért úgy teszünk, mintha sajnálnánk, hiszen a “lakosságot” még sajnálni se lehet igazán), de az még várhat, elvégre “gondjai mindenkinek vannak”. Ezért is tudnak olyan nehezen megoldódni a problémák, ha folyton a 3. régió szavaival beszélünk róluk: mert olyankor nem is róluk beszélünk igazából, hanem egész másról. Ezért ebben a régióban nem is igen szoktak problémák megoldódni, újak azonban keletkeznek csőstül, és mindig olyanok, amelyek pedig a 2. régióban nem is azok. Ezeken aztán hónapokig rágódni lehet, és addig sem kell a reális problémákkal törődni.
Ha csak egy időre is át tudnánk térni arra, hogy ne a 3., hanem csakis a 2. régió szavaival beszéljünk, nagyot változna a világ. Kormányok buknának meg sorra, közismert politikusok tűnnének el a közéletből, nagy hírű szakemberekről derülne ki, hogy egész tudományuk csak terminológiai szemfényvesztés, és ki tudja, mi mindenről sülne még ki, hogy “a király meztelen”. Még tán a boszniai háborúnak is vége lenne hamarosan, mert akkor már csak arról beszélne végre mindenki, hogy ott emberek szenvednek és halnak meg százával semmi hasznára, muszáj hát vele valamit csinálni, de rögtön. Amíg azonban nem erről beszélünk, hanem “a délszláv válság megoldásának újabb lehetséges variánsairól”, addig ez csak egyre kilátástalanabbá tud válni, de megoldódni nem. Mert – ahogy Karácsony Sándor is mondja – békességre igyekezni nem lehet “frakkban, lakkban és többszörösen összetett mondatokban”.
2008. február 24., vasárnap
A tanításról
Részlet Szilágyi N. Sándor Hogyan teremtsünk világot c. művéből:
[1] Milyen igaza volt Zeyk Miklósnak (1810–1854), a nagyenyedi kollégium egykori tanárának, mikor azt írta: “Nem szabad soha a tantárgy nevét mondani, például »kémiát, fizikát, földrajzot stb. tanulunk«, sőt azt sem kell mondani soha, hogy »tanulunk«, hanem vizsgálódni vegyesen minden tudomány körében alkalom szerint, s mikor az ily úton szerzett ismeretek már megengedik a szabályosabb útnak követését is [vagyis mikor a gyerek a 2. régióban mozogva már eléggé rászokott, hogy a maga szemével lásson, a maga eszével gondolkozzék – Sz. N. S.]: akkor is nem kész eredményeket nyújtani a tanulónak, hanem átvezetni a tudomány historiáján [a históriáján tehát, hogy a gyerek ne azt tanulja meg, hogy ez a dolog így van, hanem azt, hogy ezt régebben így tudták, most meg másképp, de biztos, hogy ez a mai sem az utolsó, próbáljuk hát meg, hátha rájövünk, hogy ma mit tudunk rosszul – Sz. N. S.] ... vegye észre tévedéseit, élvezze a sok új felfedezésének örömét, s az ő tudásának is legyen historiája [hát persze: hogy tudja azt is, mi az, amit mi találtunk ki a világhoz! – Sz. N. S.]” (idézi: Győrfi Dénes: Sírkövek a nagyenyedi református temetőben. Romániai Magyar Szó, 1995. november 1.).
[1] Milyen igaza volt Zeyk Miklósnak (1810–1854), a nagyenyedi kollégium egykori tanárának, mikor azt írta: “Nem szabad soha a tantárgy nevét mondani, például »kémiát, fizikát, földrajzot stb. tanulunk«, sőt azt sem kell mondani soha, hogy »tanulunk«, hanem vizsgálódni vegyesen minden tudomány körében alkalom szerint, s mikor az ily úton szerzett ismeretek már megengedik a szabályosabb útnak követését is [vagyis mikor a gyerek a 2. régióban mozogva már eléggé rászokott, hogy a maga szemével lásson, a maga eszével gondolkozzék – Sz. N. S.]: akkor is nem kész eredményeket nyújtani a tanulónak, hanem átvezetni a tudomány historiáján [a históriáján tehát, hogy a gyerek ne azt tanulja meg, hogy ez a dolog így van, hanem azt, hogy ezt régebben így tudták, most meg másképp, de biztos, hogy ez a mai sem az utolsó, próbáljuk hát meg, hátha rájövünk, hogy ma mit tudunk rosszul – Sz. N. S.] ... vegye észre tévedéseit, élvezze a sok új felfedezésének örömét, s az ő tudásának is legyen historiája [hát persze: hogy tudja azt is, mi az, amit mi találtunk ki a világhoz! – Sz. N. S.]” (idézi: Győrfi Dénes: Sírkövek a nagyenyedi református temetőben. Romániai Magyar Szó, 1995. november 1.).
2008. február 23., szombat
Szilágyi N. Sándor
Aki hajlandó időt szakítani arra, hogy megértse hogyan működik a nyelv, annak nagyon melegen ajánlom a figyelmébe Szilágyi N. Sándor dolgozatát:
Hogyan teremtsünk világot?
http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/hogyan_ter.doc
Hogyan teremtsünk világot?
http://mnytud.arts.klte.hu/szilagyi/hogyan_ter.doc
Terror
Vigyázz, ha cukrot és lisztet veszel, és a fűnyíródat is cseréld le villanyfűnyíróra, mert lecsukhatnak!
A Népszabadság szerint:
A péntek hajnali akcióban a hatóságok számos, terrorcselekmény elkövetésére is alkalmas eszközt lefoglaltak. Azt azonban csak a későbbi szakértői vizsgálatok állapíthatják meg, hogy az eszközök (illetve a tulajdonosaik) összefüggésbe hozhatók-e a február 8-i merényletsorozattal.
Index:
A gyanúsítottaknál állítólag gyúlékony anyagokat is találtak a nyomozóiroda munkatársai.
A Népszabadság szerint:
A péntek hajnali akcióban a hatóságok számos, terrorcselekmény elkövetésére is alkalmas eszközt lefoglaltak. Azt azonban csak a későbbi szakértői vizsgálatok állapíthatják meg, hogy az eszközök (illetve a tulajdonosaik) összefüggésbe hozhatók-e a február 8-i merényletsorozattal.
Index:
A gyanúsítottaknál állítólag gyúlékony anyagokat is találtak a nyomozóiroda munkatársai.
2008. február 17., vasárnap
Móra Ferenc feltámadása
Mórát az iskolában a Kincskereső kisködmönből ismertük meg, be is skatulyáztuk meseíróként. Nem csoda: a kommunisták minden művét cenzúrázták, egyformán kritizálta ugyanis Horty úri magyarországát és a ploretárdiktatúrát.
Cikk: http://hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=49780
Cikk: http://hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=49780
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)