Nagy jövőjük van a rovarétkeknek
Egészséges a rovardiéta mindenkinek és megoldás az éhezőknek. Komoly szakemberek hisznek abban, hogy a rovarétkeknek nagy jövőjük van; egy kis marketinggel még a városi emberek is gusztust kaphatnak rájuk.
A tücsök, a hernyó és a lárva tele van proteinnel és ásványi anyagokkal, így jelentős élelemforrásul szolgálhat - állítják a kutatók. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO, Thaiföldön tartott ülésén a résztvevők empirikus vizsgálatnak vetették alá a kérdést. Magáról a Chiang Mai-i falatozgatásról nemigen szivárogtak ki hírek, és a kóstoló részleteiről egyelőre még videót sem köröznek az interneten, de a rovardiétának 15 ország kutatóinak többsége nagy jövőt jósol. A FAO-szakemberek becslése szerint 1400 olyan rovar és hernyófaj él, amelyet ma is rendszeresen fogyasztanak Afrika, Latin-Amerika és Ázsia kilencven országában.A konferencián a kutatók részletesen beszámoltak például arról is, hogy miként fogyasztják a tücsköt és a selyemhernyót Thaiföldön, a lárvát és a szöcskét Afrikában, a hangyát pedig Dél-Amerikában. A tudósok körében elhangzott, hogy az előítéleteket le kellene győzni, és rovarfarmokat kellene létrehozni, de van, aki az éhezőknek szánt külföldi élelmiszersegélyekben csak kiegészítő táplálékként tudja elképzelni a rovarokat és porításukkal inkább kenyérféleségek, vagy sütemények elkészítéséhez tenné alkalmassá azokat. Van, aki egyenesen azt mondja, hogy a növényi kártevők megetetésével két legyet üthetnének egy csapásra.A Chiang Mai Egyetemen komoly kutató bázisa van a kérdésnek, és külön is vizsgálják a rovarfogyasztást, a begyűjtésüket, feldolgozásukat és a piacra juttatásukat. Az étkezési rovartenyésztés, mint ágazat, bevételhez juttatná a vidékieket, a befogókat, a tenyésztőket, a feldolgozásban, a szállításban és az értékesítésben dolgozókat. Felmerült, hogy korszerű csomagolástechnikával és marketing munkával a tradicionális fogyasztóktól szélesebb - különösen városi - rétegekhez is eljuthatnának, az ő számukra is csábítóvá tehetnék a rovarfogyasztást.
Egészséges a rovardiéta mindenkinek és megoldás az éhezőknek. Komoly szakemberek hisznek abban, hogy a rovarétkeknek nagy jövőjük van; egy kis marketinggel még a városi emberek is gusztust kaphatnak rájuk.
A tücsök, a hernyó és a lárva tele van proteinnel és ásványi anyagokkal, így jelentős élelemforrásul szolgálhat - állítják a kutatók. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO, Thaiföldön tartott ülésén a résztvevők empirikus vizsgálatnak vetették alá a kérdést. Magáról a Chiang Mai-i falatozgatásról nemigen szivárogtak ki hírek, és a kóstoló részleteiről egyelőre még videót sem köröznek az interneten, de a rovardiétának 15 ország kutatóinak többsége nagy jövőt jósol. A FAO-szakemberek becslése szerint 1400 olyan rovar és hernyófaj él, amelyet ma is rendszeresen fogyasztanak Afrika, Latin-Amerika és Ázsia kilencven országában.A konferencián a kutatók részletesen beszámoltak például arról is, hogy miként fogyasztják a tücsköt és a selyemhernyót Thaiföldön, a lárvát és a szöcskét Afrikában, a hangyát pedig Dél-Amerikában. A tudósok körében elhangzott, hogy az előítéleteket le kellene győzni, és rovarfarmokat kellene létrehozni, de van, aki az éhezőknek szánt külföldi élelmiszersegélyekben csak kiegészítő táplálékként tudja elképzelni a rovarokat és porításukkal inkább kenyérféleségek, vagy sütemények elkészítéséhez tenné alkalmassá azokat. Van, aki egyenesen azt mondja, hogy a növényi kártevők megetetésével két legyet üthetnének egy csapásra.A Chiang Mai Egyetemen komoly kutató bázisa van a kérdésnek, és külön is vizsgálják a rovarfogyasztást, a begyűjtésüket, feldolgozásukat és a piacra juttatásukat. Az étkezési rovartenyésztés, mint ágazat, bevételhez juttatná a vidékieket, a befogókat, a tenyésztőket, a feldolgozásban, a szállításban és az értékesítésben dolgozókat. Felmerült, hogy korszerű csomagolástechnikával és marketing munkával a tradicionális fogyasztóktól szélesebb - különösen városi - rétegekhez is eljuthatnának, az ő számukra is csábítóvá tehetnék a rovarfogyasztást.
Szóval együnk bogarakat, miközben az EU azért fizet a gazdáknak, ha nem termelnek semmit.
Köszönjük!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése